Az iskolaérettségi vizsgálat fontossága:
1. Feltárulhatnak azok a hiányosságok, amelyek még fejlesztést kívánnak.
2. Képet kapunk arról, melyek azok a képességterületek melyek nem felelnek meg az iskolaérettségi követelményeknek, amely fejlesztést kíván.
3. Javaslatokat ad a következő néhány hónapban történő fejlesztésre.
Az egyéni vizsgálat alkalmával betekintést kapok a gyermek:
- általános tájékozottságáról,
- analógiás gondolkodás fejlettségéről, összefüggéslátásáról,
- beszédkészségéről,
- mennyiségfogalom állapotáról,
- a téri orientációról,
- a figyelem, a megtartó emlékezet jelenlegi szintjéről.
Az egész vizsgálat során folyamatosan figyelem a gyermek figyelmének terjedelmét és tartósságát, munkaérettségét, feladattartását, feladattudatát, fáradékonyságát, kitartását, önállóságát.
Megfigyelési szempontok:
A feladatsor elvégzése után összegezem az eredményeket, melyről a szülőnek részletes feltáró tájékoztatás adok a teljes feladatsor megoldásával, fényképekkel illusztrálva.
Ha szükséges javaslatot teszek a fejlesztő foglalkozások lehetőségéről.
Az egyéni iskolaérettségi vizsgálat összetevői:
1. Szülővel való beszélgetés során feltérképezem a gyermek eddigi fejlődésének irányát, ütemét.
2. Egyéni vizsgálat során az alábbi feladatokat oldjuk meg:
a) Általános tájékozottság: Megkérdezem a gyermeket személyes adatairól, családjáról A testsémára vonatkozó kérdéseket teszem fel. Megvizsgálom, hogy a gyermek, képes-e a közvetlen, verbális kontaktus felvételére.
b) Mennyiségismerete: A műveleteket minimális eszközhasználattal végezem. Képet kapok arról, hogy tárgyakkal manipulálva oldja meg a feladatot, vagy szemléltetés segítségével, vagy a tárgyakra gondolva, esetleg absztrakt módon.
c) Formaelmélet reprodukció: 4 színes pálcikából 3 alakzatot készítünk egymásból, melyet le kell másolnia. Lehetőleg egymásból építve. Ezzel a téri tájékozódást, a rész-egész viszonyának észlelését, az emlékezeti reprodukciót vizsgálják.
d) Képolvasás: mutatok egy családot ábrázoló képet, melyen a család tagjai piknikeznek egy parkban. A gyereknek egy mesét kell mondania róla.
Megtapasztalom, hogy képes-e a látottak megfogalmazására mondatokban, vagy csak felsorolást ad. Az oksági összefüggéseket felismeri-e, milyen a mondatalkotás színvonala.
e) Közvetlen emlékezet: szavakat, összetett mondatokat, számsorokat kell az elhangzás után visszaadnia.
Például: A verőfényes napsütésben a gyerekek vidáman játszanak.
Képet kapok arról, hogy milyen szinten áll a gyermek verbális emlékezet terjedelme, a beszédértés, reprodukció szintje.
f) Problémamegoldás gyakorlati élethelyzetekben: Különböző kérdéseket fogalmazok meg a gyermeknek. Fontos, hogy csak a feltett kérdésre válaszoljon. Megfigyelhető a problémamegoldásának önállósága aktivitása.
g) Analógiás gondolkodás: ebben a feladatban mondatokat kell befejezni a példamondat alapján. Pl.:
- Az autónak négy kereke van, a biciklinek kettő.
- A macskának szőr fedi a testét, a galambnak….(toll).
- A méz édes, a citrom ...(savanyú).
- A kutyának négy lába van, a csirkének …(kettő).
- A fa élő, a lábas…..(élettelen) stb.
h) Okszerű (ok-okozatilag kapcsolódó) gondolkodás képrendezéssel: Mutatok egy 5 tagú képsort. A gyermeknek a történés sorrendjében, ok-okozati viszonyt felismerve kell rendezni, majd röviden elmesélni a történetet.